Befektetésről programozóknak 4.

Első rész.
Második rész.
Harmadik rész.

Nézzük meg, mennyibe kerül átutalni a pénzünket a kívánt befektetési számlára? Ezt igen nehéz lesz összehasonlítani, mivel eléggé szór még egy bankon belül is az átutalások díja számlafajtától függően, illetve ebben nem vagyok annyira otthon, csak összeszedek pár adatot a netről.

CIB-nél például ezt láttam most:
GIRO magyar: 0,43%, min. 122 Ft, max. 41000 Ft

Erste Egyszámla: 0,43%, min. 122 Ft, max. 41000 Ft

Unicredit: 0,33%, min. 255 Ft, max. 6 900 Ft

Ha euró lenne itt is egyszerűbb lenne a dolgunk, és az utalási költségek is normálisabbak lennének (persze adóval akkor is meg tudják majd fejelni).

Jobb híján 0.4%-kal fogok számolni. Ez pl. 400eFt-nál 1600 Ft. Ami érdekes, hogy az IB-hez is lehet utalni forintot, és az utalás célpontja is magyar bank, így nem több oda utalni pénzt, mint a magyar cégekhez.

Mivel ebben nincs különbség a különböző befektetési lehetőségek között, ezért ezt nem fogom bekalkulálni a számításaimba. Emlékeztetőül, a befektetési lehetőségek várható kilátásai érdekelnek, és ebbe ez nem szól bele az utalás, mivel minden felé azonos, de mint költség természetesen nagyon is valós.

Amit esetleg itt még meg lehet vizsgálni, hogy ha a bank és a bróker egy anyacéghez tartozik, akkor lehet, hogy a bankszámláról a befektetési számlára utalás olcsóbb vagy ingyenes, ebben nincs tapasztalatom, amit láttam a KBC-nél, hogy ha kifelé utalunk pénzt brókerszámláról K&H-s ügyfélszámlára, akkor az ingyenes. 25 év múlva visszatérünk erre, amikor nyögdíjas leszek (ha élek) :).

Következő költségünk a devizaváltás, az pl. forintot utaltunk be a befektetési számlára, de pl. USD alapú részvényt vagy ETF-et akarunk venni.

Ez egy forex tranzakciót jelent. A forex egy érdekes állatfajta, az egyik legjobb termék az amatőrök megkopasztására. De mi nem forexelni akarunk nagy tőkeáttétellel, egyszerűen csak pénzt váltani. Forexnél sokszor hallani, hogy nincs commission. Ez persze azonnal gyanús, mert akkor miből él a másik oldal? A spreadből, azaz az eladás és a vételi oldal árkülönbségéből.

Könnyű belátni a következőt. Mondjuk most (hétvégén) megnéznve a CIB honlapján az USD/HUF árfolyamokat ezt látjuk: 264 – 286. Mit jelent ez? Adok nekik 286 Ft-ot, ezért adnak nekem 1 USA dollárt. Aztán meggondolom magam, vissza akarom váltani. Akkor 1$-ért adnak nekem 264 forintot. Hoppá, hova tűnt 22 forint? Elvitte a spread! Erre nagyon oda kell figyelni, sokan nem realizálják, a spread miatt mekkora hatalmas százalékokat veszt az ember.

Nézzük, amikhez vannak adataim:
Biztosítók: itt a váltás a háttérben zajlik, erről nem tudok semmiféle számszerű összeget mutatni, a többi költség része.
KBC spread: egyszerűsítve: 1% napközben, 3% este, no commission. Én egyik hétköznap este megnéztem, az IB-hez képest pont 3%-kal volt eltolva az árfolyam felfelé. Akinek nincs referenciája, hogy megnézze mikor-mennyi a spread, annak egyelőre nem tudom megmondani, mikor tud tutira 1%-ért váltani (pedig ez fontos!). Aki tudja írja meg, de majd megnézem a jövő héten nap közben én is.
UPDATE: reggel 9-kor 1% volt, korrekt.
Tehát úgy működik a történet, hogy a KBC pontosan látja a háttérben a forexes árfolyamot (bid és ask), és annak közepétől mesterségesen eltolja 1 vagy 3%-kal az adási és a vételi árfolyamot. Ezt ők tisztán megkeresik a bizniszen. Így már érthetővé válik, miből finanszírozzák a hazai viszonylatban jó befektetési üzletüket. Ha megfordul náluk mondjuk évi 10 milliárd forint, akkor 2% spreaddel számolva csak ez az üzlet hoz nekik 200 millió forintot.
Erste: egyelőre nincs infóm, de megkérdeztem tőlük.
IB: 0.1-0.2 Ft. Hasonlítsuk csak össze a bankok 10-20 pontos spreadjével! 100x kisebb, leírom, százszor kisebb! Ez nagyon durva különbség. Ezért lehet náluk jól forexet tradelni, de most befektetünk. Viszont mivel ők nem húzzák szét a spreadet, nekik másképp kell keresni rajta, ezért az IB commissiont szed, 0,00002 * trade size értékben. Azaz 100000 dollárért 2$-t. Ha a KBC 1%-ával számolok, akkor ez a KBC-nél 1000$ (ezer!) lenne, durva különbség. Viszont megint bejön az IB ügyfélmérete, 2$ a legkisebb commission. 100 Ft-nál is. De ez a commission is lejön a 10$-os havi min költésből.

Mit jelentek ezek a számok a gyakorlatban? Ha pl. beutalok 1M Ft-ot a bróker számlára, és azt át akarom váltani USA dollárra, akkor:
CIB: (264, 286, feltételezve, hogy szimmetrikus a spread (lehetne nem az), akkor a valódi forex közép ((bid+ask)/2) 275 lenne), így a veszteségmentes váltásnál 1,000,0000/275=3636 dollárt kapnék.
A CIB spreadjével ez 1,000,0000/286=3496 dollár. 3636-3496=140 dollár a banké. Az kb. 140*275=38500 Ft. Minek is commission ilyen váltás mellett? :) Hétköznap egyébként asszem kisebb a bankoknál a spread, de hasonlóan elég tág. A spread is olyan, mint bármi más az életben, a szűket szeretjük. Szerintem ezen mondat után mindenki megjegyzi az alapelvet. :)

(Nem témánk, de sokan azt hiszik, ha pl. eurós országban magyar forintos számlához kapott kártyával fizetnek, akkor középárfolyamon történik a váltás. NEM. A CIB telebankon is megkérdeztem nyaralás előtt, megerősítették. Ha EUR vagy USD számlád van, és a megfelelő céghez tartozó kártyát (pl. VISA euro, Mastercard USD), akkor azonos devizában fizetve nem lesz költséged, pont mint Magyarországon, a bolttól veszik le a sápot. De ha pl. Horvátországban fizetsz, akkor egy pl. EUR-HRK konverziót csinál a kártyacég. Azok sokkal jobban váltnak, mint a bankok. Ha forintos kártyával fizetsz, először a magyar bankok váltanak pocsék spreaddel a kártyacég natív devizájára, majd a kártyacég vált kunára, még egy spreaddel.)

KBC: 275 közepet feltételezve az 1%-os időszakban ők mindkét irányban tolnak 1%-ot, azaz belövik a két oldalt 275*1.01=277.5-re, a másik oldalt 275*0.99=272.25-re (ez valójában 2%-os spread a szó eredeti értelmében, mivel valódi közép nincs forexen). (Az alját nem néztem meg élőben, az lehet nem * 0.99, hanem lehet / 1.01, a nitpickerek kedvéért.) Ha valaki nem tudja melyik árat kell használni valamelyik irányba váltáskor, a szabály igen egyszerű: amelyik számmal a kevesebbet kapod. :)

Szóval, 1M HUF, USA dollárra váltanánk. 1,000,000/277.75=3600$, 3636-3600=36$ esik le, 10000Ft (ugyanezen árfolyam mellett visszaszámolva).

3%-os időszakban az egyirányú spread 3%, azaz 275-3%, 275+3% a valós váltási szám, 266.75 és 283.25. Ez már gázos, marhára nem mindegy, mikor váltunk (10000 vs. 30000 Ft).

Az IB-nél tökéletesen látszik, mikor mennyi a spread, mivel itt eredeti valójában látjuk a forex piacot sokféle bank mint liquidity provider egybegyúrt árfolyaminfóival. Itt a középhez képest simán lehet 0.1Ft spreaddel váltani. Azaz 1M Ft esetén kapunk 1,000,000 / (275+0.1) = 3635$-t. A rendkívül szűk spread miatt csak 1$ veszik el! Durva. Ez a világ legjobb pénzváltója. Viszont írtam, van min 2$ commission, ami lejön a havi 10$-os account díjból, így a váltásnak praktikusan nincs költsége, csak az 1$-nyi a spread miatt.
Egyébként az IB-s számlán bármennyi deviza lehet egyszerre, nem kötelező átváltani a forintot dollárra. Azonban ha veszünk egy dollár alapú részvényt, akkor annak az ára mint negatív dollár egyenleg jelenik meg a számlán, ami miatt kamatot (interest) kell fizetni. Mivel befektetésben évekig élnek a pozícióink, ez a veszteség jelentős lenne, ezért érdemes átváltani a forintot befektetés előtt.

A spread hatása tehát összegezve a következő. 400e Ft befektetésekor 1%-kal eltolt ár (2% spread) esetén 4000 Ft veszteség keletkezik. Ez hozzájön a korábbi vételi és eladási tranzakciós költséghez, így évi 8.75%-os hozam és a korábbi bróker költségekhez még a váltást hozzávéve ennyi pénzünk lenne 10 év múlva a számlán:

Veszteség nélkül: 6,485,094 Ft
A következők a KBC egyéb költségeivel számolva, csak a spreadet variálva:
1% félspreaddel: 6,293,444 Ft
2% félspreaddel: 6,228,733 Ft
3% félspreaddel: 6,164,012 Ft

30 évre előre tekintve:
Költségek nélkül: 56,997,156
1% félspreaddel: 54,657,547
2% félspreaddel: 54,094,775
3% félspreaddel: 53,532,017

Biztos van, aki szarrágónak tart, de nekem számít az az 1 millió forint különbség a végén, és ha ehhez csak annyit kell tennem, hogy akkor váltsak, amikor kicsi a spread, akkor megteszem. 1 millióból sok farhát kijön majd akkor is – remélem. :)

Az IB a pici spreadje miatt is alulmarad sajnos, a 10$-os minimum számlavezetési díj miatt: 5,966,490 Ft. Az IB egy professzionális tradingre szakosodott bróker, nem egy befektetőkre kiélezett cég.

Csak érdekességképpen, ha 3M Ft-tal indulunk, és évi 4M Ft-ot tolunk be, akkor viszont az IB már leveri az összes többi alternatívát.
10 év után:
IB: 71,525,130
KBC 1%: 70,583,468
KBC 2%: 69,935,974
KBC 3%: 69,288,480

Szóval az IB nagyon olcsó, csak amerikai fizetésekhez van méretezve. :(

Maradt még az adózás és a “különös” költségek.

One Response to “Befektetésről programozóknak 4.”

  1. Soci (Soczó Zsolt) szakmai blogja » Blog Archive » Befektetésről programozóknak 5. Says:

    […] Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes. « Befektetésről programozóknak 4. […]