Soci blog

Ha ezekben a fájlokban laknak az aláíráshoz szükséges kulcsok, akkor ez a kis program segíthet az importban, mert a sima certificate guik nem tudják a fenti formátumú fájlokat importálni.

Bár nem használok maintenance planeket, ezt a hibát érdemes megjegyezni.

Ha távolról editáljuk az SSIS package-et amit úgy hoztak létre, hogy a szerverre .-el és nem szerver névvel csatlakoztak az SSMS-ben, akkor a designer a helyi sql serverre akar csatlakozni, nem pedig a távolira. Ez elég eszement furcsaságokat tud okozni.

Mark Russinovich cikke, érdekes.

Hibakeresésnél bosszantó, hogy az iis csak időnként flush-olja a logot, így várni kell perceket, mire megjelenik egy kérés nyoma (amúgy teljesítmény okokból ez ésszerű).

IIS7-ben a megoldás a flusholásra:

netsh http flush logbuffer

Forrás.

Gaba írt róla nemrég. Én sokáig omeát használtam, aztán egyszer csak megszűnt a hálózaton kommunikálni. Akkor beimportáltam a cuccokat Google Readerbe. Google Gears-szel már offline is lehet olvani, jó, egyszerű, megszerettem.

A bajom csak az, hogy sose tudok a végére érni a feedeknek, annyira sok hír jön be. A G Readerben most megláttam, miért: 750 feedre voltam feliratkozva!

Elkezdtem kigyomlálni őket, már száztól megszabadultam. Ennek ellenére még mindig emészthetetlen tömegben jön a cucc. Minden nap (már, amelyik napon tudok blogot olvasni) kiírtok párat, talán egy év múlva már kezelhető adattömegem lesz.

Aranyos kis appcmd példák, csövekkel. Ötletesek, így még nem láttam használni az appcmdt.

A jóemberre figyelni kell, okosakat mond. Többek között neki köszönhető, hogy pl. az IIS6-ban nem volt még kritikus hiba a kiadása óta. Ez kibaszott nagy dolog, apacs ide, apacs oda.
Ő a cég secu expertje. Lsd. Writing Secure Code.
No, írt egy egyszerű kis makrót, ami rákeres a VS-be betöltött doksikban a bűnös szavakra, amelyeknek nem kellene ott lennie, mert elavultak vagy nem biztonságosak: CALG_DES, BCRYPT_RC2_ALGORITHM, stb.

A makró code review-khoz készült, egyszerűen végigkeresi a forráskódokat a beteg szavakra, és a Task Listába berakja a talált potenciálisan problémás pontokat. Nem egy atomkód, nem egy PreFast, de az ötlet nem rossz: szedjük össze a könnyen azonosítható, gyakran rosszul használt kóddarabkákat, és keressünk rájuk. Pár percet segíthet a kódátnézésben.

Nyilván managed kódban FxCop szabályt lehetne erre írni.

Érdekes írás Eric Lipperttől, amelyen arról mesél hogyan takarítják a compiler kódját. Igen, mert olyan öreg, hogy már az is tele van retekkel.

Akinek van Vista DVD-je nézze már meg légyszi nagyítóval vagy mikroszkóppal, hogy miféle jómunkásemberek laknak a DVD hologramjában?

MS itt kommentálja a dolgot.

Nem hosszú, de kezdőkönyvnek tökéletes lehet.

Olasz barátunk, Luca Bolognese tollából.
Az előzményről már írtam, az sokkal paprikássabb hangú, aki nem olvasta, tegye meg.

3 óta nem tudok aludni, gondolom úgy felpörgött az agyam a tegnapi konferencia miatt, ezért megosztom harmatos-magvas gondolataimat a homeopátiáról. :)

Nem tudom, hogy működik-e a homeopátia. De most is bevettem egy Oscillococcinumot, mivel kicsit megrottyantam az utóbbi napok nemalvása miatt. Ártani nem árt.

No, hogyan is működik elvileg a homeopátia? A hagyományos gyógyszerek el akarják nyomni a tüneteket, az ellentétekre építenek. Ha valami bacival van gondod, kapsz gyogyót, ami megöli azt. Ez a módszer működik, de nem hagyja a szervezet saját öngyógyító folyamatait kibontakoztatni. Ami persze nem is érdekel, amikor majd szétesik a fejem, és beveszek rá egy Quarelint (még van a spájzban valamennyi).
A homeopátia esetén a hasonlóságot használják ki. Előveszenek egy olyan vegyszert, ami erősítené az adott tünetet nagyobb mennyiségben, vagy egy olyan bacit, vírust, ami az adott bajt okozza. Sok esetben ez méreg, mint az nadragulya cuccait, vagy semleges anyag, mint a kálium-karbonát.
Fogják a kiinduló trutyit, és felhígítják monduk 100-szorosára. Ez a C1-es anyag, mert C ugye száz, az 1 meg a hatványkitevő. Közben rázzák, de veszettül az anyagot, elmondom mindjárt, miért.
Aztán ezt is felhígítják százszorosára, rázzák, és egy tovább. A C50 tehát egy 100 a 50-edikenre hígított anyag. Ez 10 az ötszázadikon. Mennyi is az Avogadro szám? 6-szor 10 a 23-adikon. Ebből következően mennyi molekula van az eredeti gyógyszerben? 0, de valami nagyon nulla. Semmi. Ráadásul, állítólag minél jobban hígítják, annál erősebb lesz. Egy M1000 például már nagyon durva. :)
Most nem viccelek, tényleg ez az elv.
Hogyan működhet ez az egész? A jelenlegi tudományos elvek szerint nyilvánvalóan sehogy. Állítólag a nyersanyag rezgési, információtartalma átmegy a vízbe, ezért kell rázni. Miféle rezgés? Elektromágneses? Mi a frekvenciája? Hol tölthetem le a nadragulya információtartalmát? Az interneten minden fenn van, nem?
Nos, mint mondtam, a jelenlegi tudomány szerint ezekre nincs magyarázat. Viszont olvastam egy cikket, ami valamelyest racionalizálhatja a kérdést.
A lényege kb. az, hogy ha belehallgatunk egy szórt spektrumú adásba, mint amit a mai mobiltelefonok is használnak (lehet, hogy a wifi is, nem tudom), akkor csak egy nagy zajt hallunk, ha nem tudjuk, hogyan dekódoljuk azt. A szerző szerint ha megnézzük egy atom körül az elektronokat, akkor azok valamilyen valószínűséggel vannak itt vagy ott, de csak statisztikánk van rá, hol milyen valószínűséggel található meg. Mi van, ha nem zajszerűen, random teker az az elektron, hanem van benne valami rendszer, csak nem tudjuk azt kiolvasni (lsd. Heisenberg)? Ha infó van benne esetleg enkódolva, akkor még az információcsere is megoldott, hisz egy gerjesztett atom elektronja amikor visszaugrik egy alacsonyabb energiájú szintre, akkor egy foton bocsájt ki. Ez a foton már tartalmazhat infót az elektronban tárolt adatokról, amit viszont más elektron gerjesztésére fordíthat, így átadva neki azt az infót. Mivel baszott sok elektron van a világban, előbb utóbb (fénysebességgel) minden infó eljut mindenhová, és masszívan rendundánsan tárolódik. Már csak az a kérdés, hogy mennyit tud szegény elektron tárolni, nem szakad-e bele a világ teljes encikolpédiájába?

No, ez egy munkahipotézis, amit el tudok fogadni. Lehet, hogy baromság, de sok látszólag misztikus dolgot meg tudna magyarázni.

És akkor vissza a homeopátiára. Ha már úgyis olyan eszméletlenül fel van hígítva a hatóanyag, mit számít, ha nem egy egész kapszulányi információt veszek magamhoz (pár tucat szem van egy kapszulában), hanem csak egy szemet? Nem mindegy ezen irtó nagy hígítások mellett? Jöhet a Boiron értem, mint Johnny Mnemonicért. :)

Lement a konferencia, kemény volt. Nem a konferencia, hanem a felkészülés. Írtam már, hogy esküdtek össze ellenem az elemek. Szó szerint, mert még az egerem elemei is kimerültek délre, így a helyi ABC-ben vettem bele gyorsan.
Szerencsére szinte minden működött jól, így tempósan tudtam adagolni a témát. Lehet, hogy volt akinek gyors volt, de én azokat az előadásokat szeretem, ahol sok a tartalom, zsibbad utána az ember agya, annyi újat hallott. Ez szerintem ilyen volt, és ennyi infót csak hadarva lehet elmondani. :)

A prezentációt és a demó fájlokat feltöltöttem , használjátok egészséggel. Van benne powershell cucc is, ez az első ps programom, de azért talán lehet belőle tanulni (nem 3 sors cat alma.txt :).

Update: Zokszigen kérésére felraktam pdfben is a prezentációt.

Ha holnap egyáltalán be fog bootolni a gépem a konferencián már örülni fogok. Ilyen kálváriát még nem éltem meg konferenciára készülve.

Kértem a cégemtől két laptopot, ezekkel akartam bemutatni a szuper farm megoldásomat IIS7 alatt. Kurva jó lett volna, na.

Két hardverileg nagyon hasonló gép. Felhúztam az egyikre a Windows 2008-at. Az lett volna a cél, hogy legyen két azonos gépem, amit csak úgy be lehet rakni a farmba, a kis programom meg elintéz mindent, hogy az egy élő webszerver legyen.

Az első meglepetés ott ért, hogy a Window saját backupjával lementett image visszarestorolása után az MSDTC nem indult el. Minden be volt már állítva a prezentációhoz, editorok, font méretek, shortcutok, stb.

Újrahúzás. Már megy minden, újra mindent kipróbáltam, beállítottam, erre szétesett a vinyó az egyik gépben. Hiába a backup, mert mind mondtam, nem működik jól a gép visszaállítás után.

Feladtam. Legyen virtuális masina, bár utálom őket a sebességük miatt, de mindegy. Feltelepítettem egy példányt a Virtual PC-re. Felment rendben, de csak fekete képernyő látszott belőle. Mérgemben letöröltem, habár most jut eszembe, ez egy ismert bug, ami nagyfelbontású képernyők esetén jön elő, és elég egyszerű orvosolni.

Mindegy, ez már nincs. Jöhet a vmware. Van egy 6-os RC-m, Vista hosthoz a 6-os kell. Megcsináltam a diszket, indítanám, erre szólt, hogy lejárt a ware. Sh…t.
Most töltődik le egy 30 napos eval, meglátjuk.

Soha nem szoptam még ennyit egy konferenciára készülve, remélem megtérül.

Így. Ügyes trükk, szerdára jól jön az előadásra.

Zokszigentől kaptam ezt a linket.
Az egyik LINQ tervező-programoló fakad ki, nagyon izgalmas írás.

“Why didn’t I start with WinFS? After all, it was all the rage inside the SQL Server org at the time. Unfortunately, it was the same story as with ObjectSpaces. They were shipping before us. We weren’t on their radar. Their hubris was bigger than ours. Not to mention my belief that WinFS was the biggest fiasco I’d ever bore witness to, but that’s another story.”

“We on the outside used to refer to WinFS as the black hole, forever growing, sucking up all available resources, letting nothing escape and in the end producing nothing except possibly a gateway to an alternate reality.”