Nyilvánvaló, hogy a bankok a pénzügyileg képzetlen tömegekből élnek. Hitelkártya-használat és más példák helyett álljon itt egy pénzváltási példa.
El akarok menni nyaralni Horvátországba. Venni akarok pl. 1000 eurót és 5000 kunát.
Ha ezt pl. a CIB-nél teszem meg (itt van számlám azért ezzel példálózok), akkor ezért adnom kell:
292.33 * 1000 + 41.24 * 5000 = 292,330 + 207,100 = 498,530 Ft-ot.
Egy pénzváltóban:
282.8 * 1000 + 38.35 * 5000 = 282,800 + 191,750 = 474,550 Ft.
A különbség 24e Ft! Ez 5%. Ennyiből kijön két ebéd a családnak, vagy az üzemanyag zöme. Vagy a bank következő negyedévi profitja. Lehet választani.
A cikk nem a CIB-et vagy a linkelt pénzváltót reklámozza, csak a spead (Bid-Ask különbség, azaz az eladási és a vételi ár távolság) fontosságára akarom felhívni a figyelmet.
Spreadek:
CIB: 292.33 – 269.85 = 22.48.
CorrectChange: 282.8 – 281.05 = 1.75.
A spreadek hányadosa: 12.84. Szerintem ez igen durva.
Annál a brókernél ahol tradelek, az Interative Brokersnél egyébként a spread 0.2-0.3 Ft, de ez persze nem papírpénz. Ez még a correctnek is a töredéke.
Persze, lehet azt mondani, bankban nem váltunk, kártyát használunk. Hisz a kártya használata ingyenes. Tényleg? “There is no such thing as a free lunch”. Ez olyan mint az energiamegmaradás a fizikában.
“If You Can’t See the Sucker, You’re It”. Szóval ingyen használjuk a kártyát. Ha fizetek vele Horvátországban, akkor először a kártyaszolgáltató átváltja a pénzt kunáról euróra vagy dollárra, társaságtól függően. Utána a bank ezt továbbváltja forintra. Utóbbit persze el lehet kerülni, ha van megfelelő deviza számlád.
Azaz ebben az esetben két spreadet kell kifizetni. Mondhatnánk, a deviza spreadek kisebbek, elvégre nem kell bankjegyeket kezelni, virtuális az egész ügyet. Lássuk csak:
CIB: 286.71 – 275.47 = 11.24. Pont a fele a valutának, de még így is sok, és a kártya cég spreadjét nem tudjuk, de látható, hogy a correct még valutában is sokszorosan olcsóbb, mint kártyázni.
Szóval leszarom a kártyát, és viszek kpt. Benéztem valamit? Még vissza tudom váltani, kicsi a spread. :)
Egy helyen viszont biztos kártyázok, a horvát autópálya fizetésnél. Francnak van kedve sorban állni. Az idő is pénz.
Could you hire me? Contact me if you like what I’ve done in this article and think I can create value for your company with my skills.
LEAVE A COMMENT
5 COMMENTS
Az én bankomban ezek a számok valutára: 287,51-273,49
Nekem a pénzváltó 1.75-je nagyon gyanús, azért neki is lennének költségei, ennyiért én nem mernék velük üzletelni. Túlzottan optimalizálták a költségeiket. ;) Szinte ingyen van… Free lunch még is van?
A CIB valószínű nem akar ezzel az üzletággal foglalkozni, (de valamiért kell még is neki) ezért ad meg ilyen számokat. Ráadásul a bankra más szabályok vonatkoznak, mint egy pénzváltóra.
Az nem világos mit értesz bank mohóságon… nem kötelező ott váltani… szabad-piac van… még…
nyáron este vegyél eurót pénzváltónál, akkor még olcsóbb lehet, a túrista euró többlet miatt
Correct-nél néha néha becsúszik 1-2 fénymásolt bankó, de hát jó az ár.. :D
Én a northline-nál váltottam többször, jóval rosszabbak, de még mindig jobbak mint egy banki deviza konverzió.
Sajna a ritkább valutáknál (SEK, NOK) óriási a spread, a correct meglepően jó itt is.
Ha majd visszajössz, várjuk a tapasztalatot a Correctes valutával :))
A Correctet használom én is már évek óta – bár fordított, EUR->HUF irányban. Mivel nagyobb összeget váltasz érdemes a fiókban rákérdezni, hogy tudnak-e “egyedi” árfolyamot adni (ha jól emlékszem 100e Ft felett szoktak) és ekkor még 10-20 fillérrel kedvezőbben váltanak mint a listaár. Legalábbis a debreceni fiókban ez így megy, de gondolom a pestinél is hasonlóan működik a dolog.
Sok banknál van lehetőség arra, hogy a bankkártyádnál tudod konfigurálni, hogy a forint vagy devizaszámládra mutasson.
Ha van erre lehetőség, akkor érdemes a pénzváltónál beváltott EURt betolni a devizaszámlára és a nyaralás időtartama alatta bankkártyádat átállítani az EUR számlára. Így ha EUR-ban történik a vásárlás akkor nincs konverzió és a jó áron váltott EUR költöd, de mégsem kell több száz/ezer EURt magadnál tartanod készpénzben.
Kuna és egyéb nem EUR devizák esetében sajnos nem jó ez a megoldás, mert annak ellenére, hogy mind a terhelés, mind a számlád kunában van vezetve, az elszámolás EURban vagy USDben történik azaz lesz egy kuna->EUR/USD ->kuna dupla váltás (nem próbáltam, csak a banki ügyintézőtől kaptam ezt az infót).
Szép ropogós kunákat kaptam, mint amit frissen nyomtattak. :)
Eddig minden boltos örült még neki, a fagyit se vágták meg a fejünkhöz. :)
Jelentem, a horvátok örültek nagyon a correct kunáknak. Én nem, mert sok kimaradt. Ez a kp. hátránya, jövőre is oda kell mennünk. :)
Hallottam egy olyat, hogy lehet kötni egyes bankokban kedvezőbb külföldi kártyás vásárlást biztosító számlákat is, de egyelőre úgy néz ki ez csak céges környezetben elérhető (pl. CIB XXL).