Felmdmár András (http://www.scribd.com/doc/9647942/Beszelgetesek-Feldmar-Andrassal):
“Nagyon hosszú életem során arra a következtetésre jutottam, hogy fontos különbséget tennünk az emberek cselekedetei, valamint gondolatai, érzelmei között. Én csak olyan világban szeretnék élni, ahol nincs gondolatrendőrség, ahol nincsen érzelemrendőrség, de egyáltalán nem bánom azt, ha van cselekedetrendőrség. Mert az, hogy én mit gondolok és mit érzek, az én dolgom, ahhoz senkinek semmi köze. Nincs jogom azonban olyasvalamit csinálni, ami megnehezíti azt, amit te akarsz tenni. Cselekedeteimmel nem szabad belevágnom más emberek életébe. A gondolkodásom az más. Ha nem tetszik, amit gondolok, akkor kimehetsz az ajtón, tehát a gondolataimmal nem csinálok semmi bajt. Ha abszolút bizarr dolgokat mondanék – amit persze én soha nem mondok –, akkor se lenne jogotok becsukni engem egy diliházba vagy egy börtönbe.”
Feldmár -akit nagyon szeretek- zsidó ember. Szerintem, ennek ellenére ellenezne egy ilyen ostoba törvényt.
Could you hire me? Contact me if you like what I’ve done in this article and think I can create value for your company with my skills.
LEAVE A COMMENT
3 COMMENTS
Nagyon rossz analógia. Nem hiszem, hogy egy ilyen törvényt egy Feldmár miatt vagy Ő ellene kell meghozni és nem is miatta hozzák meg. Sajnos nem mindenki Feldmár.
Abban nyilván igaza van, hogy az embert a cselekedetei határozzák meg és nem a gondolatai vagy éppen egy szobában elmondott monológja. Csak ez a gyakorlatban nem ilyen szép fekete-fehér. A nyilvános szavak vagy írások már egy kicsit más kérdés lássuk be. Valamint egy politikus vagy netán egy vezér szavai sajnos lényegét tekintve tettnek minősülnek, mert akikhez szól azok bizony nem Feldmárok, egyike sem… mert ha azok lennének akkor a vezér nem lenne vezér.
Szerintem kicsit egyszerűen gondolkodsz ez ügyben…
Nyilván el fog bukni az Alkotmánybíróságon, hiszen nem lehet olyan törvényt hozni, ami pozitívan diszkriminál egy vallást vagy egy népcsoportot.
A magyar Alkotmány szerint minden ember egyenrangú, nincs kiválasztott nép.
Márpedig jelen esetben egy csoportot nem tekintenek egyenlőnek a többivel, hiszen a kommunizmus áldozatai ugyanúgy áldozatok, mint a Holokauszt® áldozatai.
A saját gondolatod addig a tiéd, amíg leírva, vagy kimondva közre nem adod. Onnantól kezdve hat másokra is.
A publikált gondolatok hatnak az emberekre. Minél mérvadóbb a publikált elme, annál jobban hatnak a gondolatai.
A holokauszt olyan mértékben dokumentált és közismert, és olyan borzasztó hatást gyakorolt az emberiségre, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy esélyt adjunk arra, hogy még egyszer bekövetkezzék.
Nekem más bajom van ezzele a törvénnyel. Mégpedig az, hogy sokkal súlyosabb kérdésekkel kellene foglalkozni.
pl:
Hogyan lesz elegendő normálisan fizető munkahely magyarországon?
Mi lesz a leszakadt tömegekkel? Hogyan fognak felemelkedni? Mit lehetne tenni az érdekükben?
Mi lesz magyarország energia stratégiája az elkövetkező 10 évre? Hogyan fog az megvalósulni?
Hogyan lehetne erőteljesen csökkenteni a korrupciót és megváltoztatni az adózási morált?
Miként lehetne növelni az adófizetők számát?
Hogyan lehetne ösztönözni azt, hogy az ország legjobb szakemberei itthon maradjanak?
… (még legalább húsz ilyen kérdést le tudnék írni.