Soci (Soczó Zsolt) szakmai blogja

2012.08.02.

Mohó bankok

Filed under: Élet,Tőzsde — Soczó Zsolt @ 18:25

Nyilvánvaló, hogy a bankok a pénzügyileg képzetlen tömegekből élnek. Hitelkártya-használat és más példák helyett álljon itt egy pénzváltási példa.
El akarok menni nyaralni Horvátországba. Venni akarok pl. 1000 eurót és 5000 kunát.
Ha ezt pl. a CIB-nél teszem meg (itt van számlám azért ezzel példálózok), akkor ezért adnom kell:
292.33 * 1000 + 41.24 * 5000 = 292,330 + 207,100 = 498,530 Ft-ot.

Egy pénzváltóban:
282.8 * 1000 + 38.35 * 5000 = 282,800 + 191,750 = 474,550 Ft.

A különbség 24e Ft! Ez 5%. Ennyiből kijön két ebéd a családnak, vagy az üzemanyag zöme. Vagy a bank következő negyedévi profitja. Lehet választani.

A cikk nem a CIB-et vagy a linkelt pénzváltót reklámozza, csak a spead (Bid-Ask különbség, azaz az eladási és a vételi ár távolság) fontosságára akarom felhívni a figyelmet.

Spreadek:
CIB: 292.33 – 269.85 = 22.48.
CorrectChange: 282.8 – 281.05 = 1.75.
A spreadek hányadosa: 12.84. Szerintem ez igen durva.

Annál a brókernél ahol tradelek, az Interative Brokersnél egyébként a spread 0.2-0.3 Ft, de ez persze nem papírpénz. Ez még a correctnek is a töredéke.

Persze, lehet azt mondani, bankban nem váltunk, kártyát használunk. Hisz a kártya használata ingyenes. Tényleg? “There is no such thing as a free lunch”. Ez olyan mint az energiamegmaradás a fizikában.
“If You Can’t See the Sucker, You’re It”. Szóval ingyen használjuk a kártyát. Ha fizetek vele Horvátországban, akkor először a kártyaszolgáltató átváltja a pénzt kunáról euróra vagy dollárra, társaságtól függően. Utána a bank ezt továbbváltja forintra. Utóbbit persze el lehet kerülni, ha van megfelelő deviza számlád.
Azaz ebben az esetben két spreadet kell kifizetni. Mondhatnánk, a deviza spreadek kisebbek, elvégre nem kell bankjegyeket kezelni, virtuális az egész ügyet. Lássuk csak:
CIB: 286.71 – 275.47 = 11.24. Pont a fele a valutának, de még így is sok, és a kártya cég spreadjét nem tudjuk, de látható, hogy a correct még valutában is sokszorosan olcsóbb, mint kártyázni.
Szóval leszarom a kártyát, és viszek kpt. Benéztem valamit? Még vissza tudom váltani, kicsi a spread. :)
Egy helyen viszont biztos kártyázok, a horvát autópálya fizetésnél. Francnak van kedve sorban állni. Az idő is pénz.

5 Comments

  1. Az én bankomban ezek a számok valutára: 287,51-273,49
    Nekem a pénzváltó 1.75-je nagyon gyanús, azért neki is lennének költségei, ennyiért én nem mernék velük üzletelni. Túlzottan optimalizálták a költségeiket. ;) Szinte ingyen van… Free lunch még is van?
    A CIB valószínű nem akar ezzel az üzletággal foglalkozni, (de valamiért kell még is neki) ezért ad meg ilyen számokat. Ráadásul a bankra más szabályok vonatkoznak, mint egy pénzváltóra.

    Az nem világos mit értesz bank mohóságon… nem kötelező ott váltani… szabad-piac van… még…

    nyáron este vegyél eurót pénzváltónál, akkor még olcsóbb lehet, a túrista euró többlet miatt

    Comment by Pete — 2012.08.02. @ 20:05

  2. Correct-nél néha néha becsúszik 1-2 fénymásolt bankó, de hát jó az ár.. :D
    Én a northline-nál váltottam többször, jóval rosszabbak, de még mindig jobbak mint egy banki deviza konverzió.
    Sajna a ritkább valutáknál (SEK, NOK) óriási a spread, a correct meglepően jó itt is.

    Ha majd visszajössz, várjuk a tapasztalatot a Correctes valutával :))

    Comment by Jacsó Zsolt — 2012.08.07. @ 09:19

  3. A Correctet használom én is már évek óta – bár fordított, EUR->HUF irányban. Mivel nagyobb összeget váltasz érdemes a fiókban rákérdezni, hogy tudnak-e “egyedi” árfolyamot adni (ha jól emlékszem 100e Ft felett szoktak) és ekkor még 10-20 fillérrel kedvezőbben váltanak mint a listaár. Legalábbis a debreceni fiókban ez így megy, de gondolom a pestinél is hasonlóan működik a dolog.

    Sok banknál van lehetőség arra, hogy a bankkártyádnál tudod konfigurálni, hogy a forint vagy devizaszámládra mutasson.
    Ha van erre lehetőség, akkor érdemes a pénzváltónál beváltott EURt betolni a devizaszámlára és a nyaralás időtartama alatta bankkártyádat átállítani az EUR számlára. Így ha EUR-ban történik a vásárlás akkor nincs konverzió és a jó áron váltott EUR költöd, de mégsem kell több száz/ezer EURt magadnál tartanod készpénzben.
    Kuna és egyéb nem EUR devizák esetében sajnos nem jó ez a megoldás, mert annak ellenére, hogy mind a terhelés, mind a számlád kunában van vezetve, az elszámolás EURban vagy USDben történik azaz lesz egy kuna->EUR/USD ->kuna dupla váltás (nem próbáltam, csak a banki ügyintézőtől kaptam ezt az infót).

    Comment by Janos — 2012.08.08. @ 07:49

  4. Szép ropogós kunákat kaptam, mint amit frissen nyomtattak. :)
    Eddig minden boltos örült még neki, a fagyit se vágták meg a fejünkhöz. :)

    Comment by Soczó Zsolt — 2012.08.09. @ 18:11

  5. Jelentem, a horvátok örültek nagyon a correct kunáknak. Én nem, mert sok kimaradt. Ez a kp. hátránya, jövőre is oda kell mennünk. :)

    Hallottam egy olyat, hogy lehet kötni egyes bankokban kedvezőbb külföldi kártyás vásárlást biztosító számlákat is, de egyelőre úgy néz ki ez csak céges környezetben elérhető (pl. CIB XXL).

    Comment by Soczó Zsolt — 2012.08.22. @ 12:46

RSS feed for comments on this post.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Powered by WordPress