Soci (Soczó Zsolt) szakmai blogja

2006.11.04.

Könyvajánló: Gribbin, John Schrödinger Macskája – Kvantumfizika és Valóság

Filed under: Fizika,Könyvek — Soczó Zsolt @ 16:36

Mostanában újra ráálltam a fizikai témájú könyvekre (több más műfaj, pl. pszichedelikus irodalom, spirituális művek és persze szakmai könyvek mellett).

A fenti könyv nagyon jó bevezető a bizarr tulajdonságokat felmutató kvantummechanika világába. Az is megértheti, akinek csak középiskolai fizikai alapjai vannak, delta stílusban fogalmaz a könyv, és bár vad dolgokat állít mentes azoktól a túzásoktól, amelyekbe azok a szerzők esnek bele, akik csak ugatják a fizikát, és aztán a kvantumfizika furcsaságai alapján igen messzire menő ezoterikus következtetéseket vonnak le.

Az az igazság a kvantummechanika ordít, hogy ráhúzza az ember a saját hiedelemvilágát, hisz olyan furcsa dolgokat állít, amelyeket általában nem a fizika, hanem a filozófiai és a vallásos művek terén talál az ember.

Ott van mindjárt a címadó macska, akiről nem lehet tudni milyen állapotban van, egészen addig, amíg meg nem figyeljük. A megfigyelő is kell ahhoz, hogy a Schrödinger Pszi hullámfüggvény összeomoljon, és megjelenjen a valóság. De ha a macskát meg kell figyelni egy embernek, hogy kiderüljön él-e vagy hal-e, akkor ki figyeli meg az embert, hogy az valóssággá válhasson? Ki figyeli meg a világegyetemet, hogy az valóságossá váljon, ne csak egy baszott nagy Schrödinger hullámegyenlet legyen? Itt van az a pont, ahol bajban van pl. Hawking is, és azt mondja, hogy a kutya fáját, kényelmetlen azt mondani, de valakinek meg kell figyelni ezt a francos világot, hogy létezzen. Vagy nem, elvégre egy fizikus nem szeret Istenről beszélni. Durva, nem? Ezért érdekel engem a mai fizika, mert abban bízok, hogy még a mostani életemben eljut odáig, hogy magyarázatot adjon sok -materiális ember számára irracionális vagy nem létező- jelenségre. Mint már írtam engem a két oldal, a spirituális tanok által mutatott kép és a fizika által leírt világ közötti szintézis érdekel, amelyben tulajdonképpen semmi nem lesz misztikus, megmagyarázhatóvá válik?

Miért? Mert én nem tudok hinni. Nekem hiába mondja meg a pápa vagy akárki más, hogy ez vagy az így van, én nem hiszem el. Én magam akarom megtapasztalni. Ez hajt, ezt élvezem. Féldd Istent – mondják a katolikus papok. Féli a faszom, és most szándékosan voltam vulgáris. Féljek attól, akit előtte egy perccel a legnagyobb, a végső szeretetként írtak le? Ugyan már, ne bosszantsanak.

Naszóval, visszatérve az eredeti témához, akit érdekel a kvantummechanika, az olvassa el a fenti könyvet, nagyon jó.

Közben egyébként már a könyv tíz évvel később íródott második részét olvasom, Schrödinger kiscicái címen, amelyet a szerző 94-ben írt, ebben az előző könyv óta eltelt évtized felfedezéseivel foglalkozik. Úgy néz ki ez még meredekebb dolgokat állít, illetve arról ír, hogy sok dolgot, ami az előző könyben még csak hipotézis volt azóta már kísérleti úton bebizonyítottak.

9 Comments

  1. Aha. És a tipikus beugrató kérdés: ha egy néptelen erdőben kidől egy fa, keletkezik-e zaj?

    Comment by JoeP — 2006.11.04. @ 16:44

  2. Igen, ez is benne van a könyvben. :)

    Comment by Soczó Zsolt — 2006.11.06. @ 22:22

  3. Semmi furcsat nem allit a kvantumfizika, csak fizikakonyvet kell olvasni nem egy asztrofizikus konyvet. Az autovezetest sem a hentestol fogom megtanulni,
    lol

    Comment by gerzson — 2009.05.22. @ 05:35

  4. Napersze Schrödinger kiscicái, meg az idoben visszafele halado hullam. Ugyan jo osszefoglalas van a konyvben a fizika tortenelmerol, de a vegen egy olyan feltevessel el, ami abszurd. Ez lesz, ha szoszerint veszik a matematikai egyenletet. Mint a relativitasnal mar kiderult, a terido sem egy 4 dimenzios ter a valosagban. hanem orak ertekeibol all. Olyasmi, mint a zonaidok a Foldon. Az orak mast mutatnak a mozgo koordinatarendszerben, de valojaban senki nincs elorebb se hatrebb az idoben.

    Ugyan ez tortenik az idoben visszafele halado hullamoknal. Ez egy matematikai leirasi mod. Valojaban nem haladnak visszafele a hullamok, es ennek belatasahoz semmi masra nincs szukseg, csak el kell olvasni, mint ir Feynman a lectures on physics konyveiben.
    Ha a Dirac tengerben egy lyukat hozunk letre, es a Dirac tengert akoto elektronokat jobbra mozgatjuk, akkor a lyuk balra fog mozogni. Ugy kell leirni, mintha idoben visszafele haladna. De a reszletek ismereteben mar vilagos, hogy semmi nem halad visszafele az idoben.

    A kvantumfizika hullamfuggvenyenek a magyarazata is ilyen pofon egyszeru, Nem csak a pozitron magyarazhato a Dirac tengerrel, hanem minden reszecske, igy a foton is. Tehat amikor egyetlen fotonrol beszelunk, akkor egy fotontengerben levo hianyrol beszelunk. Semmi erthetetlen nincs abban, hogy interferenciara kepes, es ugy viselkedik, mintha minden iranyban haladna. Hiszen csak egy hiany egy sokasagban.
    Egy hiba a matrixban…

    Comment by gerzson — 2009.05.22. @ 05:45

  5. A valoszinusegsuruseget ado hullam ebben a sokasagban terjedo rezges. Ez hatassal van a potszeru hibara, de nem egeszen ugy, ahogy azt a vezerhullam elmeletben gondoltak majd szaz evvel ezelott.
    A hiba kepes nagyobb tavolsagokat is atugrani, ezt nagyon szepen lehet latni a szimulaciokon. Pontosan ugy viselkedik a hiba, mint ahogy azt a koppenhagai ertelmezes megkoveteli. Ugye az volt a vezerhullam elmelet cafolata, hogy nem mehet at a potszeru reszecske az olyan helyeken, ahol destruktiv interferencia van. Hat nem is, de az elektron es a tobbi nem egy pont az ures terben, hanem egy racshiba egy racsban. Az siman atugorhat tobb racspontot. Aki nemhiszi, kerdezzen meg egy anyagfizikust, aki kristalyracsokkal foglalkozik.
    Tehat erdekes modon Schrodingernek is igaza volt, mert a hullamok valosak, Bohrnak is igaza volt, mert a hullamok egy pontszeru valami valoszinuseget adjak csak meg, DeBroglienak is igaza volt, mert bizonyos ertelemben ez a hullam vezerhullam, es Feynmannak is igaza volt, mert ez a hullam a racs hullamzasa, ami miatt az egesz azt a hatast kelti, mintha a racshiba minden iranyban mozogna,

    Comment by gerzson — 2009.05.22. @ 05:53

  6. Mert ugye az ures terben nem tehetem meg, hogy egy reszecsket a reszecske meretenel nagyobb tavolsaggal vigyem arrebb, egy racsban megtehetem.

    Nem kell hozza semmi buvesztrukk, csak annyi kell, hogy a lyuk helyere nem egyetlen racspontot viszek, hanem egy egesz sort mozgatok a racsban.

    http://images.quickblogcast.com/88713-77471/Number_Puzzle.jpg

    Ha a 2-est ratolom a lyukra, a lyuk egyel megy arrebb. De ratolhatom egyszerre a 2,8,12 negyzeteket is, ekkor 3-at ugrik a lyuk. Igy ugrik at a reszecske az destruktiv interferenciahelyeken.

    A fenysebesseg allandosaga is emiatt a racs miatt van, de az mar egy masik mese.

    Comment by gerzson — 2009.05.22. @ 06:10

  7. Gerzson: koszi a kommenteket, érdekesek voltak. Én sajnos csak TIT szinten ugatom a témát, de mindenképpen izgalmas a terült.

    Comment by Soczó Zsolt — 2009.05.22. @ 08:33

  8. En koszonom, hogy megturtel a blogodban.

    Comment by gerzson — 2009.05.22. @ 18:18

  9. Be kell valljam, amirol itt irtam az a Dirac-tenger. Es az matematikailag egyenrangu az idoben visszafele halado hullamokkal.

    http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html

    “The path-integral formulation of quantum mechanics was useful for guessing at final expressions and at formulating the general theory of electrodynamics in new ways – although, strictly it was not absolutely necessary. The same goes for the idea of the positron being a backward moving electron, it was very convenient, but not strictly necessary for the theory because it is exactly equivalent to the negative energy sea point of view.”

    Ez van.

    Comment by droid02 — 2009.08.31. @ 06:24

RSS feed for comments on this post.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Powered by WordPress