Could you hire me? Contact me if you like what I’ve done in this article and think I can create value for your company with my skills.

January 12, 2018 / by Zsolt Soczó

CIG visszatekintés – avagy miért nagyon sok a 2% alapkezelési díj a semmiért

Annak idején írtam a nem etikus (szépen fogalmaztam) CIG-ról, a befektetésről programozóknak sorozatban.
Azóta eltelt két év, és a pénz a leírtaknak megfelelően már nem a rablóknál van, hanem direktben vettem BRK-B részvényeket, ami a CIG-nál Warren Buffett Részvény Eszközalap néven fut.
A nevetséges, eszement költségekről, amikből többek között a brokernetes ügynököket fizetik most nem írok újra, korábban már leírtam.

Most a csekélynek tűnő 2%-os alapkezelési költség hatását akarom bemutatni. Ez fel se merül a legtöbb emberben, hisz csak jönnek-mennek a vonalak, nem látszik, hogy milyen manipuláció történik a háttérben. Milyen értéket ad hozzá az alapkezelő ahhoz képest, mintha direktben fektetnék be egy részvénybe? Magyarországról nézve egy dolgot, hedge-eli az USD/HUF mozgásokat. Azaz, mint a példában, ha erős dollár esetén váltottam forintot dollárra, és abból vettem amerikai részvényt, majd most a gyenge dollár esetén hiába hoz sokat egy részvény, ha visszaváltanám, akkor kevesebbet kapnék Ft-ban, mivel közben sokat gyengült a dollár. Más esetben ez fordítva lenne. Azaz, ha én csakis forintban gondolkodok, és külföldi részvényt veszek, akkor nem csak a részvény árfolyama befolyásolja a nyereségemet, hanem a dollár-forint árfolyam is. Ezt ki lehet ütni, másodlagos ügyletekkel (forex vagy opciós ügyletekkel).
Nekem ez nem érték, én egy alapkezelőtől az várnám, hogy ügyesen trade-elve generáljon a benchmark fölött profitot. Nem tudok egyetlen magyar befektetési intézetről sem, ami hosszútávon (de akár rövidtávon is) ezt meg tudná lépni. Mondhatnám tehetségtelen kutyaütők, de nem mondom, mert nagyon is okosok. Bevágják a pénzt valami ETF-be vagy részvénypakkba, beizzítják a hedge-elést, ami nem nagy művészet, majd hátradőlnek, és beszedik minden évben a TELJES BENN LEVŐ PÉNZ 2%-át!
Azaz olyan, mintha minden évben beszoroznák a meglévő pénzt 0,98-cal. Tegyük fel én egy kis-közepes magyar intézet vagyok, és kapok 100 milliárd forintot befektetésre. Minden évben 2 milliárd forintot kapok a semmiért. Hát nem jó biznisz az alapkezelés?
Még egyszer, nincs semmi bajom a 2%-kal, ha ezért kapok valamit, dolgoznak a pénzemen. De lófaszt nem kapok.
Ez nyilván akkor is így van, ha a bankokban fektetsz be alapokba, csak ott legalább nincs a különös feltételekben leírt extra rablás, ami 1-3 év befizetését égeti el.
Csak érdekességképpen belenéztem, a CIB-nél (nem CIG) az első két alapjukban (10. oldal) 300 milliárd forint van. Ennek 2%-a 6 millárd forint. A semmiért, és mégis veszteséges a bank. Eh.

Na, akkor a lényeg. Az évi 2% folyamatosan szívja le a pénzed, akkor ha, ha minden felfele megy, és akkor is, ha lefele.
Így:

Eltelt idő	2% hatása	Mi marad?
1 év	0.98	4,900,000 Ft
2 év	0.9604	4,802,000 Ft
3 év	0.941192	4,705,960 Ft
4 év	0.92236816	4,611,841 Ft
5 év	0.903920797	4,519,604 Ft
6 év	0.885842381	4,429,212 Ft
7 év	0.868125533	4,340,628 Ft
8 év	0.850763023	4,253,815 Ft
9 év	0.833747762	4,168,739 Ft
10 év	0.817072807	4,085,364 Ft

Tíz év alatt elégetnek 19%-ot. 5 millió induló tőkéből lenyesnek 1 millót, neked marad 4. Hosszabb távon nyilván még durvább a hatás az exponenciális jelleg miatt. Csak engem zavar ez? Biztos.

Vissza a CIG-re. Két éve elhoztam a pénzt a rablóktól, és azonnal átraktam a KBC-nél a CIG alap által is viszonteladott BRK-B részvénybe. A mellékelt excelben CIGLopas pontosan meg lehet nézni az eredményeket (csak 10M-ra módosítottam a számot, hogy könnyebb legyen vele számolni).
A CIG-nél 10M két év alatt 13.15M-ra menne fel, csak az alapkezelőből kieső pénzt számolva (durva bull van még). Persze, ha évente 1M-et fizettem volna be, akkor az első 3 év 8.5%-át is elviszik 10 éven keresztül, ami kb. 250000 évente (kicsit kevesebb, mert fogy a pénz, amiből a 8,5-et vonják).
Direkben befektetve, Ft hedge nélkül 13,94M lenne. Ha most kellene forintra visszaváltani pont szopó a hedge hiánya, mivel valójában a részvény felment 58%-kal, de ebből csak 39 marad, annyit gyengült a dollár. Ha pl. 2010 körül fektettem volna be, amikor még 1.5-szer erősebb volt a forint, akkor meg lenne egy 50%-os extra hozamom (mint ahogy a CIG-nél így volt, de persze ezt is lenyelték).
Tehát annak ellenére, hogy a dollár 8%-ot gyengült még mindig 7.81%-kal több pénzem van, mint a CIG-nél (és még több, mivel a különös lopótényezőt (8.5% első 3 évből) bele se raktam). 780000 különbség csak két év alatt. Ez szerintem durva.

Ha az UDF/HUF nem mozgott volna, akkor a 10M most két évvel később 15,8M lenne (és a portfóliómban dollárban kifejezve tényleg ez látszik, 60,8%-ban áll).
Ha hosszútávú befektetésről van szó, én nem félek attól, hogy a forint majd olyan brutál erős lesz 10-20 év múlva, hogy megszívom a visszaváltást, így engem nem érdekel a hedge-elés.

Összegezve, igen sok milliót veszítesz az alapkezelők 2%-án. Ha nem farhátat akarsz enni nyugdíjas korodban, míg a pénzeden szingapúri kuplerájba viszik a “befektetési tanácsadókat” és autókat sorsolnak ki nekik karácsonyra, akkor tanulj, és fektess be direktben, hagyd ki a vámpírokat a pipeline-ból.

Could you hire me? Contact me if you like what I’ve done in this article and think I can create value for your company with my skills.

LEAVE A COMMENT

2 COMMENTS

  • AttilaK January 12, 2018

    Nagyon jo, es koszi, hogy ilyen gyakorlatiasan, lenyegretoroen leirtad.

    Szerintem erdemes lenne szelesebb korben is megosztanod.

  • Soczó Zsolt January 13, 2018

    Köszi Attila, segíts ebben, oszd meg facebookon, javasold a barátaidnak. Főleg az 5 részes sorozat lehet hasznos, mivel abban leírom, milyen alternatívák vannak.