Soci (Soczó Zsolt) szakmai blogja

2007.04.24.

A miniszterelnök és a cigányok

Filed under: Élet — Soczó Zsolt @ 15:03

Gy blog.
Ez a téma mindig felhúz.

A gyerek otthon szedi fel az antiszemita dumát. Igen, otthon, hol máshol? Csak állandóan azt hallgatják el a t. érdekkörök, hogy igen sok apropót adnak rá a tisztelt cigányok is. Kirekesztettek, nem kapnak munkát, stb.
Biztos, bennem is lenne félsz, ha cigány jelentkezne a saját (nem létező) cégembe. Nem utasítanám el csuklóból, de alaposan elbeszélgetnék vele, és felvenném, ha alkalmasnak találnám a munkára. Nehezebb dolga volna, mert cigány? Nehezebb. Sokan azt mondják, ez előítélet. TótaW-nek volt erről egy jó bejegyzése, hogy ez nem elő, hanem utóítélet.
Az előző házunknál a szomszédban dolgoztak cigányok. Mondtam, félrerakom az előítéleteimet (mint mondtam vannak, nem tagadom), bejavíttatom és és kifestetem velük a ház lábazatát, illetve bebetonoztatok egy kidőlt kerítésoszlopot.
Csak szegény feleségem volt otthon, amikor jöttek. Először nagyon megijedt, azt hitte betörni jönnek. Biztos az ő szülei is ezt nevelték bele, ez már csak egy ilyen banda. Aberrációs fertőzés a magukat magyarnak valló emberek között. Ja, többek között azért voltak gyanúsak, mert öltönyben jöttek. Vakolni, festeni. :)
Rájött, miért is vannak ott. Odaadta a festéket. Mondta nekik, adjanak hozzá meszet, mert ez csak a festék, ez önmagában nem tapad. Ó, kezit csókolom, jó ez így, sokat csináltuk már. Rájuk hagyta. 2 hét múlva jött egy eső, az egész lement, minden tiszta zöld lett. Végül apósom újrafestette, rendesen.
Az oszlop zsaluzatát nem támasztották meg rendesen, így amellett, hogy 5 centire kiáll oldalra a támfalra vagy 10 tenyérnyi helyen a rücskös, ronda beton, még ferde is kb. 15 fokban az oszlop.

Ja, és amikor kérdőre vontam őket, hogy milyen munka ez, ó, itt járunk el mindig, kijavítjuk. Nem kell folytatnom, hogy kitaláljátok a végét.

Szoktak jönni a szaggal. Büdösek. Próbáljuk meg tapasztalati úton megnézni a kérdést. Általános iskola másodikban bírkóztam. Az egyik gyerek cigány volt. Tényleg büdös volt. Lehet, hogy a büdös nem jó szó, egyszerűen más szaga volt, mint a többi gyereknek. Lehet, hogy nekik a fehér ember büdös, mert ők a sajátjukhoz vannak szokva. Egy ismerősöm, akinek már sok-sok hölggyel volt dolga az életében azt mondta, hogy egyszer volt egy félvér barátnője (nem cigány-magyar, hanem néger-magyar). Azt mondta nagyon tiszta lány volt, de a puncija már közvetlenül tusolás után is olyan erős szagú volt (másképpen fogalmazva büdös), hogy nem volt kedve ott puszilgatni.

Szóval ez csak megegyezés kérdése, hogy mit tekintünk büdösnek, és mit nem. Ha csak ez lenne a probléma forrása, akkor nem lenne probléma.

A probléma ott van, hogy nekik teljesen más az életmódjuk, és ez ütközik a miénkkel. Apósoméknál tépkedték le a házuk előtt a meggyfa ágait. Nem ám csak a gyümölcsöt lopták le, de még rongálták is a fát. Apósom rájuk szólt, hogy elég legyen már, az az ő fája, egyébként is permetezett (mintha ez érdekelné persze őket).

Kapott egy dörgedelmest, amelynek a lényege az volt, hogy az nem az ő területe, ez az utcán van, közös.

Nem lenne ezzel semmi gond, ha minden ember így érezné, akkor ez lenne a természetes. Én is vinném a tiédet, te is az enyémet. Abból viszont gondok vannak, ha mondjuk 80% hisz a magántulajdonban, 20 meg nem, legyen az cigány vagy sem.

És most lehet hörögni, de ők akárki-akármit hazudik más világképre vannak nevelve. Nem genetikai hulladékok. Az én kisfiam is bűnözővé válna, ha olyan szülei lennének. És egy cigány gyerek is a társadalomba beilleszkedő ember lenne, ha tisztességre nevelnék. A tisztesség is relatív, tudom, az is más most, mint mondjuk 100 éve. Azt értem tisztesség alatt, amit a többség annak érez, jobb definícióm nincs.

És a végén a kettőségről, ami miatt elbeszélnek egymás mellett az emberek a témáról.

Az egyik azt mondja:
1. A cigányok ki vannak rekesztve a munkából, a csúnya, diszkrimináló magyarok miatt, ezért
2. kínjukban lopnak és erőszakosak (az elsőt még megérteném, de a másodikat akkor se).

A másik ember (pl. én azt mondja):
1. Nem tudom miért, de lopnak és erőszakosak (mindig tisztelet a kivételnek, nem veszem bele a tisztességes nem tudom hány százalékot)
2. Emiatt az emberek félnek tőlük, és valóban nem szívesen adnak nekik állást, stb.

Melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Ezt én nem tudom megválaszolni.

10 Comments

  1. Soci, Soci! Ha leesik a látogatottságod, mindig kivágod a magas C-t :)
    Ne olvass se Fletót, se Indexet, hidd el, a rémálmaid is elmúlnak.

    Az emberek nem a származás, hanem az életmód alapján ítélnek. Ez így van most, így volt 1000 éve és így lesz 1000 év múlva is. Kész.

    Fletó majd akkor magyarázzon, ha a sleppjének (sofőr, szakácsnő, kertész, ilyen-olyan tanácsadó) az 5-10 százalékát romák (nagyjából/statisztikailag a népességi arányoknak megfelelően) teszik ki. Addig mit jön ezzel az egyenlő elbírálásos dologgal?

    Comment by varanusz — 2007.04.24. @ 16:01

  2. Egyetértünk. :)
    Biztos a látogatottságról is szól, habár nem néztem meg már vagy 3 hónapja a statisztikákat, de egy hét múlva meg fogom. :)

    Comment by Soczó Zsolt — 2007.04.24. @ 16:04

  3. Tök igazad van Soci, és neked is Varánusz!

    de ez a tyúk – tojás dolog a jövőre nézve is kérdéses:

    Esélyt kapnak és szocializálódnak vagy szocializálódnak (vagy legalább próbálnak) és ezért majd esélyt kapnak?

    22 csapdája?

    Comment by Tako — 2007.04.24. @ 17:36

  4. Az, 22-es, és nem látok belőle kiutat.

    Comment by Soczó Zsolt — 2007.04.24. @ 19:30

  5. Volt 1-2 hónapja az egyik kedd21-ben egy érdekes kerekasztal-beszélgetés. A magyarországi fontosabb romaszervezetek vezetői beszélgettek Rózsa Péterrel. Néha majd’ egymás torkának estek. A legidősebb faszi, ilyen Ben Kenobi-külsejű öregúr azt mondta, felesleges magyarországi romaságról beszélni, mert a magyarországi cigányok kb 3/4-e nem őriz semmiféle cigány hagyományt. Nyelvében él a nemzet — mondta a többi cigányvezetőnek.

    Mi külömböztet meg egy “cigányt” egy “átlagembertől”? Megjelenés, viselkedés, stílus. Életmód. A labda — szerintem — azon a térfélen pattog.

    Szerintem van kiút. Biztos vagyok benne, hogy 7-800 éve a kunok, az ajánok vagy a besenyők beilleszkedése sem volt résmentes, mégis, mára milyen szépen beolvadtak, nem?

    Comment by varanusz — 2007.04.25. @ 06:39

  6. Az itthon elo ciganyok (ahogy varanusz is emlitette) baromira tavol allnak a ciganysagtol. Altalaban a szarmazasukat csak akkor hangoztatjak, ha hasznuk szarmazik belole.
    Es igen van megoldas. My way or a highway. Ha nem tetszenek nekik a tobbseg szabalyai, akkor lehet visszhuzni indiaba es pont. A nagy baj ezzel az asszimilaljuk-e a ciganysagot vagy sem, hogy reszukrol a legkisebb szandek sincs arra, hogy beolvadjanak. Folyamatosan a nem letezo multjukra/kulturajukra/eletvitelukre hivatkoznak. Es a latszatliberalizmusban tapicskolo orszag boldogan hajbokol nekik, hogy “jaj, nehogy egy picit es seruljon a hatalmas egojuk”. A legbicskanyitogatobb az az azonnali kotelre itelendo faszkalap volt, aki, miutan egy csurhe roma agyonvert egy tanart azt mondta, hogy “ez ertheto, az o mentalitasuk mas”. Es ezek utan csodalkoznak, hogy az emberek 4-5 parszekkal odebb latnak oket szivesen?
    Ez az egesz ott van baromira elrontva, hogy a kisebbseg diktal a tobbsegnek. Ilyen nincs es nem is lehet. Jelen pillanatban (es nem tudom miert is ez a hasonlat jutott eszembe) pontosan ugyan az van, mint a bunozok eseteben, ahol az elkovetonek mindig sokkal tobb joga van mint a sertettnek.
    Igen, a ciganysagnak rohadt sokat kene tennie azert, hogy elfogadjuk oket. De mivel az elmult parszaz evben csak a sajat negativ kepuk formalasaval voltak elfoglalva, igy nem fog menni a valtozas egyik pillanatrol a masikra. (Igen, en pl a budos eletben nem fogom elfogadni es tisztelni oket, de en kirekesztoen gondolkodom :) Annak ellenere, hogy volt pl cigany evfolyamtarsam. Igaz sotet volt mint a csillagtalan alfoldi ejszaka, de szepen gitarozott). Es eszre kene venni azt, hogy nem a tobbsegnek kell konyorognie egy ilyen csurhenek, hogy “jaj, jaj, had segitsunk nektek”, hanem nekik kene.
    Amig abszurdisztanban elunk addig persze ugyse fog ez megvaltozni.

    Comment by waces — 2007.04.25. @ 07:08

  7. Meg egy apro eszrevetel. A divatliberalisok kozul kivancsi vagyok hanyan lattak mar kozelrol ciganyt? Eltek-e olyan helyen ahol nap-mint-nap talakoznak veluk? Mert a ha nem akkor velemenyuk lepkefing. (Itt a bejegyzesindito marketingcikkre gondoltam)

    Comment by waces — 2007.04.25. @ 07:10

  8. Waces,

    Szerintem a mindig a kissebség dirigál a többségnek. Az autósok messze túlhasználják a várost, mégis mindig sírnak. A kutyás kisebbség szarában tapicskol a többség, mégis nekik áll feljebb. A dohányos kisebbség akkor és olyan körülmények között is képes dohányozni (liftben, lépcsőházban), hogy az már botrány.

    Hódevés témájában meg óriási lejterjakabot lőttünk.
    http://mivanvelem.hu/szlengunk-a-szeren/save-the-trees-eat-beaver/

    Comment by varanusz — 2007.04.25. @ 13:26

  9. kiváncsi lennék, hogy ezt az egész asszimilálódás dolgot, hogyan látja cigányság azon része akiket azért megbecsül a társadalom: a zenészeket.

    Ők vajon miért tudnak viselkedni? együtt élni?

    Comment by Tako — 2007.04.25. @ 14:28

  10. Waces, mérsékelt liberálisként magamra veszem az inget: igen, láttam, sőt koliban is laktam velük együtt. Jó emberek voltak. Volt cigány és félcigány barátnőm is, egyik sem volt büdös vagy épp ostoba. Ettől még én is ugyanúgy átmegyek az utca túloldalára, ha egy 15 fiatal romából álló csapat jön velem szembe. Mi köze ennek a liberalizmushoz? Semmi. A liberalizmus pusztán annyit mond, hogy az emberek jogai lehetőleg egyenlőek kell legyenek származásra és bőrszínre való tekintet nélkül és ezzel egyet is értek. Tegye fel a kezét, aki nem.

    Comment by pb — 2007.04.26. @ 15:06

RSS feed for comments on this post.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Powered by WordPress